Torrent oldalak látogatása, kéretlen e-mailek megnyitása, programok letöltése ismeretlen helyről, felugró ablakokra való kattintás, stb.
Vírusok:
A vírusok olyan rosszindulatú programok, amelyek saját programkódjukat egy másik programhoz hozzáfűzik, vagy azokba beépítik. Így biztosítják terjedésüket is. A gazda- programhoz való kapcsolódás módja különböző lehet:például a vírus saját programkódját beleírja a gazdaprogram kódjába, így módosítja azt. Korábban a vírusok egyik nagyon virulens és veszélyes fajtája a makrovírusok voltak. Ugyanakkor a ransomware-ek terjedése során látható, hogy ez ma újra igaz, hiszen egyes zsarolóvírusok újra a makróvírusokkal nyitnak utat az áldozat számítógépén.
Férgek:
A programférgek olyan önállóan futó, gazdaprogramot nem igénylő szoftverek, amelyek képesek saját maguk megsokszorozására. Másolataikat részben a megtámadott számító- gép merevlemezén készítik el, részint pedig a hálózaton keresztül juttatják el a megfertőzni kívánt számítógépekre vagy hálózati elemekre.
Zsaroló vírusok:
A megfertőzött számítógépre jutva titkosítják a felhasználó fájljait. A titkosítás feloldását lehetővé tevő kódért váltságdíjat, pénzt vagy bitcoint kér cserébe. (pl.: 2007-ben a "WannaCry" vírussal többek között Brit egészségügyi rendszereket támadtak meg.)
Trojai programok:
A trójai programok látszólag hasznos szoftverekbe elrejtve fertőzik meg a számítógépet. Adatokat módosítanak, könyvtárakat, adatállományokat törölnek, backdoort nyitnak stb.
Kémprogramok:
A kémprogramok a rendszerbe juttatva, ott elrejtőzve, a háttérből figyelik a rendszer eseményeit, és ezekről jelentéseket, illetve adatokat küldenek.
Adathalászat:
Az utóbbi idők egyik legelterjedtebb csalásra, illetve az emberek hiszékenységére és megtévesztésére épülő eljárása. A phishing, azaz az „adathalászat” eljárása során látszólag a bankunktól érkezik egy e-mail, amelyben arra szólítanak fel,hogy adatainkat egyeztessük. Ehhez adnak egy linket, amely látszólag a bank oldalára mutat. Rákattintva erre a hivatkozásra a bankéval látszólag teljesen azonos oldalra kerülünk, aholkérik a belépési nevünket, jelszavunkat és elektronikus azonosítónkat is. A csalók az eredeti banki oldalhoz a megtévesztésighasonló oldalra navigálják a felhasználókat, ahol sokan megadják a kért adataikat. Ezeket az adatokat azután a csalók elektronikus vásárláshoz vagy pénzátutaláshoz használják saját céljaikra. A bankok és a média tömeges és látványos, a veszélyre figyelmeztető felhívásokat tesznek közre időről időre, de ennek ellenére még mindig több millió euróra tehető a phishinggel okozott veszteség Európában.
Farmolás:
Szofisztikáltabb megoldás az adathalászatra, amely a számítógépen található hosts-fájlba írja bele a meghamisított banki oldalak címét. Ennek megfelelően a megtámadott számítógépena felhasználó hiába írja be a böngésző címsorába bankja URL-címét, a címfeloldás nem a megszokott DNS-szerveren történik, hanem helyben, az átírt hosts-fájl segítségével, és az ügyfél a hamis banki oldalon találja magát, ahol gyanútlanul megadja adatait. Advanced Persistent Threat (APT): Az APT támadások együttesét jelenti, amelynek még nagyon jó és jól használható magyar megnevezése sincs. Magyarul talán a nagyon fejlett támadás veszélye megnevezés szolgálhat arra, hogy nevet adjunk ennek az egyébként összetett és sok támadási formát magába foglaló eljárásnak, de egyre gyakrabban célzott támadásoknak is hívják ezeket a magyar szakterminológiában.